GYIK

 

 

Bevezetés

Gyakran ismételt kérdések

Részletes információk
az iskolarendszerű szakképzésről

 A tájékoztatóban alkalmazott rövidítések: 

  • Nkt. = a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (hatályos állapot szerinti változata)
  • Szt. = a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (hatályos állapot szerinti változata)

 

1. Mi a szakképzés feladata? Kiknek kínáljuk képzéseinket?

Mi a szakképzés feladata?

A szakképzésről szóló törvényt (Szt.) a „munkaerőpiac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítéseknek az esélyegyenlőség elve érvényesítésével történő megszerzésének biztosítása, a globális és a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot elősegítő szakképzési rendszer működésének elősegítése, valamint az Alaptörvényben meghatározott művelődéshez és munkához való jog érvényesülése céljából” alkotta az Országgyűlés (a törvény preambuluma).

Az iskolai rendszerű szakképzés feladata a komplex szakmai vizsgára történő felkészítésen kívül az életben való sikeres boldogulásra történő felkészítés és a tanuló életkori sajátosságához igazodó nevelés is.

Két szakképesítés állami szakképzési rendszerben történő megszerzésének ingyenessé tétele annak érdekében történt, hogy elősegítse a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők szakmai karrierjének, pályafutásának megerősítését.

Kiknek kínáljuk a szakképzést? Azoknak…

 ·      a tanulóknak, akik nem kívánnak felsőoktatási intézményben továbbtanulni.

 ·      a tanulóknak, akik nem nyertek felvételt felsőoktatási intézménybe.

 ·      a tanulóknak, akik határterületeken szeretnének elhelyezkedni, és ehhez mindkét szakterület megismerésére/elsajátítására szükségük van.

 ·      a tanulóknak, akik 13-14 évesen nem tudatos pályaválasztási döntést hoztak, hogy nagyobb ön- és pályaismerettel érdeklődésüknek és képességeiknek valóban megfelelő szakmát sajátíthassanak el.

 ·      a pályakezdőknek, akik első szakmájukkal nem tudtak elhelyezkedni a munkaerő-piacon.

 ·      a munkavállalóknak, akik jelenleg munka nélkül vannak, de szeretnének minél előbb elhelyezkedni a munkaerő-piacon, akár szakmaváltással is.

 ·      a munkavállalóknak, akik hosszabb inaktív időszak után térnek vissza a munkaerő-piacra (pl. GYES), és korábbi szakmájukat szeretnék kiszélesíteni.

 ·      a munkavállalóknak, akik lakóhelyet változtattak, és meglévő szakmájukra a helyi munkaerő-piacban nem mutatkozik kereslet, így szeretnének a helyi gazdaság igényeihez jobban illeszkedő szakmát elsajátítani.

 ·      a munkavállalóknak, akik vállalkozásba kezdtek, és szeretnék vállalatuk profilját, szolgáltatási kínálatát bővíteni.

 ·      a munkavállalóknak, akik elhelyezkedtek a munkaerő-piacon, de tovább szeretnék bővíteni szaktudásukat, szeretnék növelni piaci versenyképességüket. 

2. Mely jogszabályokra kell tekintettel lenni a felnőttoktatás megszerve­zésekor?

 Jogszabályi háttér:

  1.  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)
  2.  a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.)
  3.  az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (OKJ)
  4. a tanév rendjéről szóló EMMI rendelet

 A felsorolt jogszabályok által szabályozott területek, fontosabb előírások

1.  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályozza, hogy ki milyen feltételekkel vehet részt a felnőttoktatásban, milyen kerettantervek, és óraszámokat kell alkalmazni

 Az Nkt. 60.§-a alapján:

  •  Ha a tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához igazodva a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén tizenhetedik, gimnázium és szakképző iskola elvégzése után huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.)
  • A tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján kell dönteni.
  • A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint.
  • Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.
  • Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot.
  • Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. A felnőttoktatásban az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik. A tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által előírt - napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket, a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező.

2.  A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és a vele összhangban készült OKJ megszabja az egyes szakképesítések esetén választható munkarendet, meghatározza az itt folyó elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó különleges szabályokat

Az Szt. 33-34.§ alapján:

  • A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.
  • Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak.
  • A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni.
  • Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot. A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait.
  • A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.
  • A szakképzési centrum saját, heti negyven órás munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottját a napi munkaidőn és az Nkt. 62. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott időkereten túli órákra - kizárólag a felnőttoktatás esti, levelező munkarend szerint megszervezett osztályainak óráira vonatkozóan - megbízási jogviszonyban alkalmazhatja óraadóként. Az ilyen további foglalkoztatás keretében foglalkoztatott óraadókra nem kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az óraadókra vonatkozóan meghatározott óraszámkorlátot.

 3.  Az OKJ szabályozza, hogy mely szakképesítés esetén mely munkarend választható

A hatályos OKJ „I” oszlopa mutatja meg, hogy az adott szakképesítés milyen munkarend szerint oktatható. (Részletesebb lásd a 3. kérdésre adott választ!
Ebben az is látható, hogy esti és sajátos munkarend csak néhány szakképesítés esetén választható.)

 4.  a tanév rendjéről szóló EMMI rendelet szabályozza, hogy a felnőttoktatás keretében szervezett szakképzés esetén mikor kezdődhet a tanév

  • A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a tanítási év keretei között kell megszervezni.
  • Ha a rendelet másképp nem rendelkezik, a tanévben a tanítási év első tanítási napja szeptember 1. és utolsó tanítási napja június 15. A tanítási napok száma – ha a rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvanegy nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvan nap.
  • Az alapfokú művészeti iskolákban és a felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját – a tanítási év első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.
  • A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola azon szakképzési évfolyamain, amelyeken – a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben – közismereti képzés nem folyik, február első hetében is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). A tanítási év első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg úgy, hogy a tanítási napok száma a rendeletben foglaltaknak megfeleljen.
  • A tanítási év első féléve általában január közepéig vagy annak 3. hetéig tart. Az iskolák az ezt követő hét végéig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az alapfokú művészeti iskolákban és a felnőttoktatásban az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

 

3. Mire irányulhat szakképzés? Mi az az OKJ? Mit jelöl egy OKJ-szám?

A szakképzés tartalmi szempontból lehet

  • az állam által elismert (ún. OKJ szerinti) szakképesítés megszerzésére irányuló,
  • a Köznevelési Hídprogram keretében rész-szakképesítés megszerzésére irányuló,
  • a munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére felkészítő,
  • a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szük­séges ismeretek elsajátítását biztosító képzés.

Az állam által elismert szakképesítések az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) találhatók, amely tartalmazza

  • a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket,
  • az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket,
  • a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket,
  • a szakképesítés-ráépüléseket és a rész-szakképesítéseket. (Szt. 6.§ (1) bekezdése és (2) bekezdése).

Az OKJ-ban kell meghatározni

  • a szakképesítés azonosító számát, szintjét és megnevezését,
  • a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzés-szervezési formától függő adott időtartamát (az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok számát, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszámot),
  • a szakképesítések szakmacsoportját, szakközépiskolai ágazat szerinti besorolását,
  • annak a megjelölését, hogy a szakképesítés a levelező, a távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható,
  • a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter megnevezését (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter). Szakképesítésért felelős miniszternek szakképesítésenként egy miniszter nevezhető meg. (Szt. 6.§ (3) bekezdése)

 Az aktuális OKJ a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési hivatal honlapján érhető el (https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=297).

 Az OKJ-ban található tartalom értelmezése néhány konkrét példa alapján:

 

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

1

Szakképesítés
azonosító
száma

Szakképesítések /
szakképesítés-ráépülések
megnevezése

Szakmacsoport

Ágazati besorolás

Iskolai rendszerű
képzési idő

Iskolarendszeren kívüli
 képzési idő

A képzés munkarendje

MKKR szint

A szakképesítésért
felelős miniszter

2

Szint

Tanulmányi
terület

Sorszám

3

1

2

3

4

5

6

7

8

9

157

54

481

02

Gazdasági
informatikus

7

XIII

2 év

900-1300 óra

N, E, TK, L, T

5

informatikáért
felelős miniszter

235

54

346

03

Irodai titkár

16

XXV

2 év

800-1000 óra

N, E, L, TK

5

szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter

271

54

213

06

Kiadványszerkesztő
technikus

12

XIX

2 év

900-1300 óra

N, E, TK

5

szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter

411

54

344

01

Pénzügyi-számviteli
ügyintéző

15

XXIV

2 év

960-1440 óra

N, E, L, S, TK, T

5

számviteli
szabályozásért felelős miniszter

520

54

344

02

Vállalkozási és
bérügyintéző

15

XXIV

2 év

960-1440 óra

N, E, L, S, TK, T

5

számviteli
szabályozásért felelős miniszter

 A táblázatban szereplő oszlopok jelentése:

  1.  a szakképesítés / rész-szakképesítés / szakképesítés-ráépülés azonosító száma
    (7 számjegyű azonosító: az 1–2.  a szakképesítés szintjét, a 3-5. a szakképesítés tanulmányi területét (3 számjegy) a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Képzési területek egységes osztályozási rendszere (KEOR) szerint, a 6–7. az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszámát jelenti)

    a példákban megadott azonosító számok jelentése:

        54 481 02 – emeltszintű szakképesítés (54), számítástechnikai képzések (481), az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések közül a 2. a listában

        54 346 03 - emeltszintű szakképesítés (54), titkársági és irodai munka (346),
    az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések közül a 3. a listában

        54 213 06 - emeltszintű szakképesítés (54), audiovizuális módszerek és média-szakismeretek (213), az azonos szintű és  tanulmányi területűek között a 6.

        54 344 01 – emeltszintű szakképesítés (54), könyvelés és adózás terület (344), az azonos szintű és tanulmányi területű     szakképesítések közül az 1. a listában

  2.  a szakképesítés / rész-szakképesítés / szakképesítés-ráépülés megnevezése
  3. a szakmacsoport megjelölése (arab számmal, 1-23)

    a példákban megadott szakmacsoport-számok jelentése:
        7 – Informatika                                               12 - Nyomdaipar
        15 – Közgazdaság                                        16 – Ügyvitel

  4. a szakközépiskolai ágazat megjelölése (római számmal, I-XLII)

        XIII – Informatika                                           XIX – Nyomdaipar
        XXIV – Közgazdaság                                   XXV – Ügyvitel

  5. az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma
  6. az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám (minimuma – maximuma)
  7. a képzés munkarendje (iskolai rendszerű szakképzés esetén: N-nappali, E-esti, L-levelező, T-távoktatás, S-egyéb sajátos munkarend; iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: TK-tanfolyami képzés az OKJ-ban meghatározott óraszámha­tárok szerint, T-távoktatás)
  8. MKKR szint (a Magyar Képesítési Keretrendszer 1-től 8-ig terjedő besorolási rendszere szerinti szintje)
  9. szakképesítésért felelős miniszter megnevezése

 

4. Milyen keretekben szervezhető szakképzés?

A szakképzett munkaerő felkészítése folyhat

  • a közoktatás részét képező iskolai rendszerű szakképzés (ekkor a képzés az Nkt.-ben meghatározott iskolákban, a tanítási évhez igazodva szerveződik),
  • a felsőoktatás részét képező felsőoktatási szakképzés és
  • az iskolarendszeren kívüli szakképzés keretei között (ekkor a képzés nem kötődik az év meghatározott szakaszához, a kötött intézményi keretekhez és az igényekhez gyorsan igazodó (tanfolyami) formában szervezik meg).

A szakképzés intézményei: (Szt. 4.§ (1) bekezdése)

  • a szakközépiskola,
  • a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is (a továbbiakban a szakközépiskolával együtt: szakképző iskola),
  • az állami felnőttképzési intézmény, valamint
  • a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény.

Az Szt. rendelkezéseit alkalmazni kell mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakmai képesítések esetén. Utóbbiaknál alkalmazni szükséges a felnőttoktatásról szóló törvény rendelkezéseit is.

Iskolai rendszerű szakképzés a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakképző iskolában vagy szakképző iskolai feladatot ellátó többcélú intézményben folytatható. Jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak iskolai rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést.

 

5. Milyen módon tanulhatnak a 18 év feletti személyek, ha szakképzésben szeretnének részt venni?

A 18. életévüket betöltött személyek részt vehetnek a nappali rendszerű iskolai oktatásban, felnőttoktatásban vagy felnőttképzésben. (A felnőttkori oktatással, képzéssel kapcsolatban két fogalmat használunk: a felnőttoktatást és a felnőttképzést.)

  • A felnőttoktatás fogalma a jogszabályokban az iskolarendszerű oktatással kapcsolatban jelenik meg. (Az iskolai rendszerű oktatás célja az általános, középfokú vagy felsőfokú végzettség és/vagy szakmai képesítés megszerzése, amelyeket a nemzeti köznevelési törvény és a felsőoktatási törvény szabályoz törvényi szinten.) Ebben az értelemben felnőttoktatás az a képzés, ahol a „tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban”vesz részt (Nkt. 60.§ (1) bekezdése). Az oktatásban résztvevők tanulói vagy hallgatói jogviszonyt létesítenek a képző intézménnyel.
  • A felnőttképzés fogalmát az iskolarendszeren kívüli képzésekre használják, amelyet azok a képzők szervezhetnek, akik arra engedélyt kapnak. (Az iskolai rend­szeren kívüli képzések a hagyományos iskolai rendszeren kívül zajlanak. Ezeket alapvetően a felnőttképzési törvény szabályozza, kivéve azokat a képzéseket, amelyek más jogszabályokban már szerepelnek - ezek általában meghatározott ágazatokhoz kötődő képzések.) Lényeges jellemzője, hogy a képzés résztvevői nem állnak tanulói vagy hallgatói jogviszonyban a képző intézménnyel. (Ebben az értelemben felnőttnek azt tekintik, aki a Nkt. alapján a tankötelezettségét már teljesítette.)

 

6. Milyen életkori határok vonatkoznak a szakképzésben résztvevőkre?

A Nkt. 60.§ (2) bekezdése szerint: „A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben … b) gimnázium és szakképző iskola esetén huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.” – A szakképzésben tehát részt lehet venni úgy is nappali tagozatú, „normál” középiskolai oktatásban (vagyis nem felnőttoktatásban), ha a tanuló már elmúlt 24 éves, de az utolsó tanévben legfeljebb a 25. életévét töltheti be.

Példa:

  • Ha egy személy 1993. április 15-én született, akkor a 25. életévét 2018-ban (április 15-én), azaz a 2017/2018. tanévben tölti be, így a 2018/2019. tanévet már csak felnőttoktatásban kezdheti meg.
  • Ha egy másik személy 1994. október 21-én született, akkor a 25. életévét majd csak 2019. október 21-én, azaz a 2019/2020. tanévben tölti be, így a 2019/2020. tanévben már csak felnőttoktatásban tanulhat.

(A Nkt. 60.§ (4) bekezdése szerint: „Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.”)

A Nkt. 60.§ (3) bekezdése szerint: „A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.” Tehát a felnőtt­okta­tás keretében történő szakképzésnek alsó korhatára van.

 

7. Hol lehet részt venni felnőttoktatásban?

A felnőttoktatás megszervezhető az e célra létesített általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, illetve a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában. (Nkt. 60.§ (5) bekezdés)

 

8. Milyen munkarend szerint szervezhető felnőttoktatás?

A felnőttoktatásban az oktatás történhet nappali, esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint: (Nkt. 60.§ (7) és (8) bekezdés, Szt. 33.§ (1) bekezdés)

  • nappali oktatás: normál középiskolai képzésben azok számára szervezett képzési munkarend, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel, nem töltötték be a 25. életévüket és vállalni tudják a mindennapos iskolába járás – a szakképző iskolai nappali munkarendű felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még NEM rendelkeznek szakképesítéssel (ekkor a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább 90%-át el kell érnie)
  • esti oktatás: a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább 50%-át el kell érnie
  • levelező oktatás: a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább 10%-át el kell érnie
  • más sajátos munkarend szerinti oktatás: a tanulóknak a tanórai foglalkozásokon egyáltalán nem kell részt vennie és ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot (pl. távoktatás)

Az Szt. 33.§ (3) bekezdése szerint: „Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatók.”

Az Szt. 33-34.§ tartalmazza a felnőttoktatásban történő szakképzés gyakorlati képzésére vonatkozó szabályokat:

  • Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka.
  • Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott el­méleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot.
  • A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait a fentiekben meghatározottak alapján.
  • A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető.
  • Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.

 

9. Milyen időbeosztással történhet az iskolai rendszerű szakképzés?

A nem felnőttoktatásban keretében szervezett iskolai rendszerű oktatást a szak­képzési tantervben meghatározottak (óraszám, hetek száma) szerint kell megszervezni, amely a tanórai foglalkozásokból és iskolán kívüli (rendszerint) gyakorlati oktatásból áll. A szakközépiskolai képzések esetén ez rendszerint heti 35 órát jelent, amelyben (az utolsó szakképzési év kivételével) 36 héttel, az utolsó szakképzési évnél 32 héttel kell meghatározni az éves óraszámot. Ezekhez az éves óraszámokhoz a kötelezően előírt és teljesítendő összefüggő („nyári”) szakmai gyakorlat óraszámát is hozzá kell számolni.

A felnőttoktatásban az iskolai oktatás tanórai foglalkozásokból és a tanulók egyéni felkészülésére épül. Ha nem nappali munkarend szerint szervezik meg a tanítást, akkor a tanév rendjében meghatározott tanítási napok számát (ez a középiskolákban általában 180 nap) a tanórai foglalkozások (kontaktórák) és az egyéni felkészülésre fordított napok együttese adja ki. Tehát nem ötnapos tanítási hetekkel kell számolni a nem nappali tagozatú felnőttoktatásban!

Iskolánkban az esti munkarend szerinti felnőttoktatást heti 20 órában, hétfő, kedd, szerda, csütörtök és pénteki napokon szervezzük. A három napos foglalkozások napi 7 órában 1415-2005-ig tartanak, a négy naposok, pedig napi 5 órában 1600-2005-ig.

 

10. Melyek a szakképzés tartalmi követelményei?

A szakképző iskolában a szakmai és vizsgakövetelmény (SZVK) és a szakképzési kerettantervek (SZKKT) alapján a pedagógiai program részeként szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni. (Szt. 7.§ (3) bekezdés) Ezek a dokumentumok nyilvánosak és mindig elérhetőek egyrészt nyomtatott formában a szakképző intézményben vagy elektronikusan a honlapján.

A felnőttoktatás követelményei nem térnek el a nappali rendszerű iskolai oktatás követelményeitől. A felnőttoktatásban a tanuló szintén állami vizsgákra készül fel, minden tanuló a szakképzési kerettantervek követelményeihez igazított vizsgakövetelmények alapján tesz szakmai vizsgát.

A Szt. 33.§ (4) bekezdése szerint: „A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni.”

Egy konkrét szakma jogszabály által meghatározott SZVK-ja és SZKKT-ja elérhető és megtekinthető az állami szakképzési szerv honlapján: www.nive.hu. Ezt egészítik ki a szakképző intézmények a jogszabályok adta lehetőségekkel élve és hozzák nyilvánosságra honlapjukon, illetve a helyben szokásos módon.

 

11. Milyen esetben ingyenes a tanuló számára a szakképzés?

Magyarországon az első és a második, az állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül – az Szt., valamint az Nkt. által meghatározott feltételekkel – ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók szá­mára, az oktatás munkarendjétől függetlenül.(Szt. 1.§ (1) bekezdé­se és 29.§ bekezdései)

Az első szakképesítést minden esetben meg lehet szerezni ingyenesen a nappali oktatás munkarendje szerint (tehát felnőttoktatásban is, ha van iskola, amely megszervezi). Ez azt jelenti, hogy a tanuló még nem szerzett a magyarországi iskolarendszerben szakképesítést vagy csak iskolarendszeren kívüli „fizetős” képzést végzett. Erről a tényről a tanulónak nyilatkoznia kell!

„A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban (esti, levelező, távoktatás) kezd­het.” (Szt. 34/A.§ (4) bekezdése)

„A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg.” (Szt. 29.§ (6) bekezdése)

Tehát a második szakképesítésért már csak felnőttoktatásban lehet ingyenesen tanulni – az Nkt.  60.§ (7) bekezdése alapján kizárólag esti, levelező és más sajátos munkarendben folyó képzés keretei között szerezhető meg, tehát nappali munkarend szerint nem!

Az ingyenesség az alábbi területekre terjed ki:

  • a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben az első szakképesítés esetén öt, a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakgimnáziumi képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig,
  • a tanuló részére a szakgimnáziumban a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül,
  • a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév,
  • a tanuló részére szakgimnáziumban a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga,
  • a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,
  • a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben a harmadik szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgát megelőző valamennyi komplex szakmai vizsga és első alkalommal az ezekhez kapcsolódó javító- és pótlóvizsga.

Minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére.

Összefoglalva tehát:

Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzéssel ellentétben a felnőttoktatás iskola rendszerű oktatás, az Nkt. szerinti köznevelési alapfeladat.

Ingyenes (államilag támogatott) szakképzésben a következő feltételekkel lehet részt venni a 2015/2016. tanévtől, azaz 2015. szeptember 1-jétől kezdve:

  • nappalira – nem felnőttoktatásra – az járhat, akinek még nincs államilag elismert szakképesítése és még nincs 25 éves;
  • nappali rendszerű felnőttoktatásra az járhat, akinek még nincs államilag elismert szakképesítése és elmúlt 16 éves  (azaz már nem tanköteles) – fontos leszögezni, hogy itt nincs felső korhatár;
  • esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerinti felnőttoktatásra az járhat, akinek nincs vagy csak egyetlen államilag elismert szakképesítése van (a ráépülés nem számít második szakképesítésnek) és elmúlt 16 éves – levelező és sajátos munkarendben csak azok a szakképesítések indíthatók, ahol ezt az OKJ lehetővé teszi;
  • a végzettségekről / bizonyítványokról nyilatkoztatni kell a tanulót a beiratkozáskor.

 

12. Melyek a második szakképesítés ingyenes megszerzésének kritériumai?

Az a tanuló, aki legfeljebb egy szakképesítést iskolarendszerű képzésben szerzett, a felnőttoktatás esti, levelező vagy más sajátos munkarendje szerinti képzésben ingyenesen vehet részt.

 

13. Hogyan lehet eldönteni, hogy ha valakinek van szakképesítése, akkor kell-e fizetnie?

Nem számítanak iskolai rendszerű szakképesítésnek a következők:

  • 1997 után kiállított szakközépiskolai érettségi, ugyanis azzal már nem adtak együtt szakképesítést is;
  • gimnáziumi érettségi, mert az nem szakképesítés;
  • a főiskolai vagy egyetemi diploma sem (ezt szakképzettségnek hívják);
  • 1998 után szakiskolában a 10., szakközépiskolában a 12. évfolyam (érettségi) megszerzése, mert ebben az iskolatípusban nem tanítottak szakmai tárgyakat.

Szakképesítésnek számít, de nem iskolai rendszerűnek az olyan államilag elismert vagy államilag el nem ismert szakképesítés (akár OKJ-s, akár nem), amelyet nem iskolarendszerben, hanem tanfolyamon szereztek.

„Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó - szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés.”

(Szt. 29.§ (7) bekezdése)

Honnan lehet tudni, hogy egy képzés tanfolyami vagy iskolai rendszerű volt-e?

  • Ha fizetni kellett érte, akkor tanfolyam volt;
  • ha diákigazolványt lehetett igényelni, akkor biztosan iskolarendszerű volt;
  • ha nem kellett fizetni érte, attól még lehetett tanfolyam, ugyanis fizethette a munkáltató vagy akár a munkaügyi központ: egyik sem kizáró;
  • ha nem tudja eldönteni, meg kell néznie a bizonyítványát: ha a kurzust szervező (nem a vizsgáztató hely) iskolai, közoktatási intézmény, akkor valószínűleg iskolarendszerű, ha Bt. vagy más cég, akkor nem iskolarendszerben szerezte a bizonyítványt;
  • ha felnőttképzési szerződést kötött, akkor nem iskolai rendszerű volt a képzés.

Biztosan iskolarendszerű szakképesítésnek minősülő bizonyítványok (kizáró okok az ingyenes képzési lehetőségből, ha kettő ilyen is van):

  • bizonyítvánnyal igazolt 1998 előtt befejezett három éves szakmunkásképző;
  • 1998 előtt kiállított szakközépiskolai érettségi bizonyítvány, mivel azzal együtt adtak egy szakképesítést is;
  • 1998 után szakiskolában (11. osztálytól kezdve) vagy szakközépiskolában (13. osztálytól kezdve) végzett és bizonyítvánnyal igazolt szakképesítés.

 

14. Milyen esetekben kell fizetnie a tanulónak a szakképzésben?

Az első szakképesítés megszerzése tandíjmentes.

A második szakképesítés megszerzésekor iskolarendszerű nappali és felnőttoktatás nappali képzési forma esetén tandíjat kell fizetni, ha a tanulónak van legalább egy iskolai rendszerű szakképesítése.

A második szakképesítés tandíjmentes, ha a felnőttoktatás esti, levelező vagy más sajátos munkarendben zajlik. (Amennyiben a tanulónak vannak olyan OKJ szerinti végzettségei, amelyeket „fizetős” tanfolyami, iskolarendszeren kívüli formában szerzett, akkor azokat figyelmen kívül kell hagyni.)

 

15. Milyen feltételek teljesülése esetén lehet beiratkozni szakképzésre?

Az Nkt. és az Szt. mellett az egyes szakmák szakmai és vizsgakövetelményének (SZVK) 2. pontja (Egyéb adatok) tartalmazza a képzés megkezdésének feltételeit (az iskolai előképzettséget és a bementi kompetenciákat), illetve a szakmai előképzettségre, az előírt gyakorlatra, az egészségügyi alkalmassági követelményekre és a pályaalkalmassági követelményekre vonatkozó előírásokat.

 

16. Milyen dokumentumokra van szükség a beiratkozáshoz?

A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: a jelentkező nevére kiállított személyi azonosító kártya, lakcímkártya, a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványok (pl. érettségi bizonyítvány, középiskolai bizonyítványok), a TAJ-számot, az adóazonosító jelet és ha van, az oktatási azonosítót tartalmazó kártya.

 

17. Milyen szabályok vonatkoznak az iskolai rendszerű felnőttoktatásban a hiányzásokra?

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143.§ szerint:

  • a felnőttoktatásban a tanuló nappali, valamint esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint megszervezett oktatásban, az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon;
  • az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, annak indokát, a távolmaradás igazolását;
  • az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya;
  • az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola és a tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire;
  • megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul;
  • ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról, amely alól felmentés nem adható.

 

18. Hogyan történik a tanuló tudásának értékelése az iskolarendszerű felnőttoktatásban?

A pedagógus a tanuló teljesítményét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az iskolarendszerű szakmai képzés esetén a tantárgy kerül értékelésre. Iskolarendszerű szakképzés esetén az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.

Szakmai vizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki teljesítette (legalább elégséges eredménnyel) a tantárgyi követelményeket és az SZVK-ban megfogalmazott szakmai vizsgára bocsátás feltételeit.

19. Hogyan zárul a képzés? Milyen vizsgát tesznek a szakképzésben résztvevők?

Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítvány­ban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével (Szt. 10.§ (3) bekezdés). A szakmai vizsgát akkor kezdheti meg a tanuló, az utolsó szakképzési évet is sikeresen teljesítette.

A szakmai képzés szakmai vizsgával zárul: ez a komplex vizsga állami vizsga, amely Magyarország területén szervezhető. A komplex szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A komplex szakmai vizsga vizsgabizottsága Magyarország címerét tartalmazó körbélyegzőt használ. (Szt. 9.§ (6) bekezdés)

Az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára történő felkészítés a szakképző iskola szakképzési évfolyamain és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben folyik. A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek a szakképzési kerettanterv szerinti elsajátítását egységes eljárás keretében méri. A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. (Szt. 9.§ (1)-(3) bekezdések)

A komplex szakmai vizsgát szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni. (Szt. 14.§ (1) bekezdés) A szakmai vizsgabizottság független szakmai testület, amely négy tagból áll. A szakmai vizsgabizottság munkájában az elnök mellett három tag vesz részt, akik közül legalább egy tag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, egy tag pedig a képzést folytató intézmény által – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – javasolt, a képzésben részt vett oktató. A szakmai vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési szerv útján bízza meg. Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a vizsgaelnököt a gazdasági kamara javaslata alapján bízza meg. (Szt. 14.§ (2) bekezdés)

A szakmai vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához vagy a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik. Vizsgaelnöki megbízást csak az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által vezetett országos szakképzési névjegyék részét képező vizsgaelnöki névjegyzéken szereplő vizsgaelnök kaphat. A szakmai vizsgabizottsági tagságra vonatkozó megbízás az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgabizottsági névjegyzéken szereplő személynek adható. A szakmai vizsgabizottság munkáját szakértők segíthetik. (Szt. 14.§ (3)-(6) bekezdések)

Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei alól – az SNI-s tanulók kivételével, valamint a vizsgaszabályzatban foglalt kivételekkel – felmentés nem adható. (Szt. 9.§ (4), (5) bekezdések)

A szakmai vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva – a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított öt napon belül – törvényességi kérelmet nyújt­hat be. A törvényességi kérelmet a szakmai vizsga helyszíne szerint illetékes kormányhivatalhoz kell címezni, de a szakmai vizsgát szervező intézményhez kell benyújtani. A szakmai vizsgát szervező intézmény a törvényességi kérelmet a törvényességi kérelemmel kapcsolatos véleményével és a szakmai vizsgabizottság állásfoglalásával együtt három napon belül továbbítja a komplex szakmai vizsga helyszíne szerint illetékes kormányhivatalhoz. (Szt. 14.§ (7)-(8) bekezdések)

A törvényességi kérelmet a kormányhivatal a beérkezést követő naptól számított öt napon belül bírálja el. A törvényességi kérelemmel és a kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A benyújtásra meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs. (Szt. 14.§ (9) bekezdés)

 

20. Milyen jogosultságok illetik meg az iskolarendszerű felnőttoktatás résztvevőit?

Diákigazolvány:

Magyarországi székhelyű köznevelési intézményben tanuló diáknak az oktatás munkarendje szerinti diákigazolvány a NEK rendszerén keresztül, az intézményben igényelhető.

Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 11.§ (1) bekezdése alapján „A jogosultnak azonos fajtájú oktatási igazolványból egyidejűleg csak egy érvényes oktatási igazolványa lehet.”, illetve a 14.§ (1) bekezdése szerint: „A diákigazolvány típusai: nappali, esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány.”

Tekintettel arra, hogy a második szakképesítés csak a felnőttoktatás esti, levelező, vagy más sajátos munkarendjében szerezhető meg, így a diákigazolvány típusa ennek megfelelő lehet.

Kollégiumi ellátás biztosítása:

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33.§ (3)  bekezdése értelmében a tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha

  • a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás - jogszabály rendelkezése alapján - ingyenes, vagy
  • a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban, tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást - jogszabály rendelkezése alapján - ingyenesen veszi igénybe.

A 36.§ (1a) bekezdése szerint a kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha

  • az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett veszi igénybe, vagy
  • a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban és tizenkilenc éven felüli.

Tehát a felnőttoktatás esti levelező és más munkarend szerinti képzésben ingyenesen tanuló abban az esetben kaphat ingyenes kollégiumi ellátást, ha még nem töltötte be a 19. életévét.

Árvaellátással összefüggő jogosultságok:

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55.§ (1) bekezdése alapján az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban az 54.§-ban említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Tehát a második szakképesítés megszerzésére irányuló ingyenesen folytatott képzés ideje alatt árvaellátásra nem jogosult a tanuló!

Családi pótlék (iskoláztatási támogatás):

Iskoláztatási támogatásra jogosult:

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8.§ (1) ab) alapján:

A tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.

A (3) bekezdés alapján:

Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,

  • akinek mindkét szülője elhunyt,
  • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
  • aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
  • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
  • aki a 7.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él egy háztartásban,
  • annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tör­vény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igé­nyű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.

 

6300 Kalocsa, Asztrik tér 5-7.
Tel.: 78/461-600 / Fax: 78/461-178
E-mail:Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Bajai Szakképzési Centrum központi weboldala:
http://bajaiszc.hu/

Bajai Szakképzési Centrum – Felnőttoktatás/Felnőttképzés
http://bajai.szcentrum.hu/

 

ekréta