Az intézménybe járó gyermekek gondozása folyamatos, a gyermek életkori egyéni szükségleteinek figyelembe vételével történik, a pedagógusok, az iskolát ellátó orvos, a szülő szükség szerinti bevonásával.

Védőnői feladatok a „26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról”alapján :

• Kapcsolattartás a gyermek háziorvosával, lakóhelye szerinti területi védőnővel, az oktatási intézményt ellátó orvossal, pedagógusokkal, ifjúságvédelmi felelősökkel, gyógytornásszal és a gyermek szükségleteiből adódó egyéb hivatalos szervekkel.

• Alapszűrések végzése és dokumentálása:
• testi fejlődés mérése (súly, magasság, mell körfogat) és értékelése
• érzékszervek működése (látásélesség, kancsalság, színlátás és hallás)
• mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások)
• golyvaszűrés
• nemi fejlődés ellenőrzése
• vérnyomásmérés
• szellemi és szociális fejlődés figyelemmel kísérése.

• Elsősegély nyújtása.

• Orvosi vizsgálatok előkészítése.

• Tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése és dokumentálása.

• Védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok végzése (oltandók névsorának összeállítása, szülők értesítése, felszerelés biztosítása, dokumentáció vezetése).

• Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzése.

• Krónikus betegek, magatartászavarral küzdők életvitelének segítése.

• Kapcsolattartás a szülőkkel fogadóóra, szülői értekezlet keretében, részükre tájékoztató összeállítása védőoltásokról, fejtetvességről stb.

• Egészségfejlesztés életkornak megfelelő témában, kiscsoportban, osztályfőnöki órák, egészségnapok, tanfolyamok keretében: személyi higiéné és fogápolás, egészséges életmód és táplálkozás, serdülőkor sajátosságai, családtervezés és fogamzásgátlás, szenvedély-betegségek, szexuális úton terjedő betegségek, daganatos betegségek, here és mell önvizsgálat, csecsemőgondozás és elsősegélynyújtás.

• Pályaválasztás segítése.

• Fokozott ellenőrzésre szorulók kiemelt gondozása.

• Szakrendelésre utaltak leleteinek ellenőrzése.

• Fertőző megbetegedéseknél az előírt járványügyi intézkedés betartásának ellenőrzése.

• Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése, jogszabályban előírt jelentések készítése.

A sikeres együttműködés és a gyerekek minél eredményesebb egészségügyi ellátása érdekében kérjük a Szülőket, hogy a kiszűrtek további szakorvosi ellátásáról gondoskodjanak és a kapott leletek fénymásolatát szíveskedjenek visszajuttatni az iskolavédőnőnek! 

A testnevelés kategóriába sorolás jogszabályi háttere

1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 11/1994./VI.8./KMN számú művelődésügyi és közoktatási miniszteri rendeletben és a 26/1997. (IX.3.) NM rendeletben foglaltak szerint a tanulót, ha egészségi állapota indokolja az iskolaorvosi szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani. A csoportba sorolást az iskolaorvos saját megítélése szerint alkalmazhatja, illetve kérheti a szakorvos véleményét a pontos diagnózis és a terhelhetőség megállapítása céljából. A gyógytestnevelés órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni.

Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról értelmében, a pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusuk a kötelező óraszám keretében foglalkoznak a tanulókkal egyénileg vagy csoportosan.

20/2012. VIII. EMMI rendelet: Az iskolai testneveléssel kapcsolatos szabályok szerint, a mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése kötelező, valamint ennek megfelelően meghatározza a könnyített és a gyógytestnevelés megszervezését.

 Testnevelés kategóriák, alkategóriák

• N Normál testnevelés
• I. Könnyített testnevelés
• II. Gyógytestnevelés
• II.a. Testnevelés a gyógytestnevelés mellett
•  II.b. Csak gyógytestnevelésen vehet részt
• III. Testnevelés alól ideiglenesen vagy állandóan felmentett

Megjegyzés: amennyiben III. kategóriába kapott besorolást a tanuló és javasolt a gyógytornász általi kórházi mozgásszervi rehabilitáció, ebben az esetben nem kell érdemjegyet kapnia a diáknak. A többi kategóriában (N, I. II.) osztályzatot kapnak az odajárók.

 Ki végzi a besorolást?

A besorolásról a döntés az iskola orvosának felelőssége és jogköre. Ilyenkor figyelembe veszi a háziorvos, ill. a szakorvos javaslatát. A kategorizálás általában fél-1 év, ez azonban a gyermek állapotától függ.

 Mikor történik a besorolás?

A tanulók orvosi vizsgálatát az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig, ill. új tanulók estében az adott tanév október 15-ig kell elvégezni. Ha tanév közben merül fel az ok, ami indokolja a besorolást, akkor előzetesen egyeztetve az iskolaorvosi rendelésen végzi el azt az iskola orvosa. A  besoroltakról lista készül, ami alapján az iskola és a pedagógiai szakszolgálat is nyilvántartást vezet.

 Hol történik a besorolás?

Iskolaorvosi rendelő

Dokumentumok, amik feltétlenül kellenek:

Egy éven belüli szakorvosi leletek, javaslatok, melyek indokolják a kategorizálást. (pl.: ortopédiáról, pulmonológiáról…).

A felmentéshez csakis kizárólag 1 éven belüli friss szakorvosi javaslatot tudunk elfogadni, mely tartalmazza a felmentés okát (diagnózis), a felmentés időtartamát (egész tanév, vagy csak első félév, stb.), melyik évre szól a felmentés (pl.:2015/16-os tanév) és a felmentés mértékét (teljes felmentés, könnyített testnevelés, gyógytestnevelés, esetleg gyógyúszás).

Amit a besorolás után a tanulónak meg kell tennie:

Az iskolaorvostól kapott dokumentumokat el kell vinnie a gyógytestnevelő tanárnak és/vagy a testnevelő tanárnak. Ha gyógyúszás is javasolt azt a gyógytestnevelővel szükséges egyeztetni.

Mi a teendője az érintett tanulónak?

Figyelni kell, hogy májusban, ill. szeptemberben mikor van a besorolás. Az iskolavédőnő névsort készít az érintettekről és plakát és/vagy osztályfőnök által informálja őket.

Ha tanév közben változás történik a tanuló egészségi állapotában, akkor azt mielőbb jelezni szükséges az iskolavédőnő, ill. iskolaorvos felé.

 Tévhitek és valóság…

• Tévhit: a szakorvos és a háziorvos is elvégezheti a testnevelés csoport besorolást.
  Valóság: az iskolaorvos az illetékes, a szakorvos és a háziorvos javaslatot adhat.

• Tévhit: ha a tanulónak gyógytestnevelésre kapott besorolást, de úgy dönt, hogy nem jár el, ez nem derül ki.
  Valóság: a gyógytestnevelésre besoroltakról nyilvántartást vezet az iskola-eü. szolgálat, az iskola és a gyógytestnevelő is. Ha nem teljesíti a tanuló az adott óraszámot, akkor felelősségre vonható, hiszen osztályzatot kell kapnia.

• Tévhit: Ha a gyógytestnevelésre járó diáknak változik az egészségi állapota, elég később leletet hozni az iskolaorvosnak és közben abbahagyhatja a gyógytestnevelést, ennek indokáról nem szólva a gyógytestnevelőnek.
  Valóság: Ha változás van, azonnal jelezni kell az iskolaorvos felé. Szükséges a friss lelet az átsoroláshoz. Ha nem jár a tanuló gyógytestnevelésre tovább, valamint sokáig késik a változás bejelentésével, előfordulhat, hogy a tanulót nem tudják leosztályozni, esetleg megbuktatják testnevelésből.