Történet
Iskolánk története
A Gazdasági rész múltja
Kalocsa nagy hagyományokkal rendelkező iskolaváros, a jelenleg is használt iskolaépületei 200 éves múltra tekintenek vissza. Híresek voltak a középiskolái: a gimnázium, a tanítóképző és az óvónőképző. Ezek az iskolák az általános műveltséget adták át a tanulóiknak.
Intézményünk ódon épülete kezdetben a tanítónő- és óvónőképzést szolgálta. A vidék megélhetését a mezőgazdaság biztosította, ezért fontos volt a mezőgazdasági oktatás megszervezése is. A mezőgazdasági oktatásban jelentős fordulat a II. világháború után következett be. 1949/50-ben alakult meg jelenlegi iskolánk: először Állami Mezőgazdasági Gimnázium, majd az 1950/51-es tanévtől Növénytermelési Technikum néven. 1952-től a Mezőgazdasági Technikum, 1963-tól pedig a Dózsa György Mezőgazdasági Technikum nevet viselte. A szakemberhiányt pótolta az új technikum létrejötte, mely növénytermesztő szakon 3 éves képzéssel indult, majd 1954-ben a képzés időtartama 4 évre emelkedett. A későbbiek folyamán a technikum megszűnt, és helyette létrehozták a szakközépiskolát. Az első iskolai évfolyam két osztállyal indult növénytermesztési és állattenyésztési szakon. A végzős tanulók a technikusi oklevél helyett érettségi bizonyítványt kaptak. Az iskola átszervezése folyamatos volt. 1968-ban iskolánk felvette a Dózsa György Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola, majd 1971-ben a Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskola nevet. 1978-ban megindult a szarvasmarha-tenyésztő, majd 1980-tól az állattartó-telepi gépész szak, és ezzel az új típusú szakemberképzés. A 80-as évek közepén újabb változás történt iskolánk szakmai képzésében a régi szakokat az állattenyésztő és állategészségügyi, valamint növénytermesztő-növényvédő technikusi képzés váltotta fel. A képzési idő egy évvel megnőtt: a diákjaink öt évig tanulhattak az iskolában. Az ötödik évben már csak szakmai tárgyakkal foglalkoztak, s ennek az évnek a végén képesítő vizsgát tettek elméleti és gyakorlati tárgyakból. A 90-es évek változásai arra késztették az iskola vezetését, hogy az igényeknek megfelelően elindítsa a szélesebb körű ismereteket nyújtó általános mezőgazdasági képzést.
A tangazdaságunk, majd később a diákfarmunk és 100 hektáros területünk 1993 óta szolgálja a tanulók gyakorlati oktatását. 1992-ben a mezőgazdasági osztályok mellett visszatért a technikusképzés, és kezdetét vette az általános közgazdasági képzés is. Az új szak világbanki program szerint indult, majd később a Phare támogatta. Phare-támogatással kiépült iskolánk számítógépes hálózata és létrehoztuk a tanirodánkat, mely a gyakorlati oktatást segíti.
1992-ben az intézményünk neve Dózsa György Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium lett, amely 1995-ben ismételten megváltozott, és felvettük a Dózsa György Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola nevet.
1998-ban megkezdődött a rendőri pályát előkészítő rendvédelmi szak oktatása is.
Iskolánknak 2001 és 2003 között volt a legrövidebb neve: egyszerűen csak Dózsa György Szakközépiskola voltunk.
A műszaki rész múltja
Kalocsán az 1880-as évek közepe óta működik iparos-képzés. Évtizedeken át délután és este tanultak a fiatalok, hiszen délelőtt munka folyt. Ebben az időben a mai Viski Károly Múzeum (akkor fiúiskola) adott otthont a képzésnek.
A II. világháború után 1945 és 1955 között az ipari iskolások a gimnázium épületében tanultak. Az áldatlan állapot, amely a fedélnélküliségből következett, 1955-ben szűnt meg.
1955. október 1-jén a Kossuth utca 41-43. szám alatt megkezdte működését a Könnyűipari Minisztérium által alapított Helyiipari Iskola. Két tanteremben 117 tanulóval reggeltől estig folyt az oktatás. Olyan klasszikus szakmákat oktattak, mint a lakatos, az asztalos, a szabó, a fodrász, a kőműves és a szobafestő. 1956-ban iskolánk jogelődje megkapta a 619-es számot, amelyet 1990-ig viselt.
Az 1957-től konszolidálódó új hatalom a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá rendelte az iskolát. Ekkor már 217 diák tanult a Kossuth Lajos utcában, ezért újabb tantermeket alakítottak ki.
Az 1960-as évek közepére a tanulólétszám növekedése miatt az iskola fenntartója, a Városi Tanács új épület felépítését rendelte el a Tompa Mihály utcában. Az épületet 1966. november 3-án bocsátották a 635 diák rendelkezésére. Ekkor építették föl az iskola tanműhelyét is a Ságvári Endre (ma Mócsy János utcában).
A Tompa utcai épület mellett 1979-80-ban fölépült az iskola és a város első „modern” tornacsarnoka. A 80-as évek más szempontból is fordulópont az iskola történetében: 1983 szeptemberében beindult a szakközépiskolai képzés ruhaipari szakon, melyhez a gyakorlati képzést a FÉKON Konfekcióipari Vállalat, majd annak jogutódja, a RUBIN Ruhaipari Vállalat adta. Az iskola neve 619. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Ruhaipari Szakközépiskola lett.
Az új iskola és az iparitanuló-képzés további növekedése miatt az 1980-as évek közepére új főépületre volt szükség. Ekkor döntöttek a Martinovics utcában álló iskolaépület felépítéséről, amely 1989. szeptember 1-től szolgálja a szakképzés ügyét. 1990-re az új sportcsarnok is elkészült a Martinovics utca mellett.
A rendszerváltás időszakában fontossá vált a versenyképesség az oktatásban is, ezért a ruhaipari képzés mellett az 1990-es évek elején megkezdődött a gépgyártás-technológia szakon is a szakközépiskolai szintű, érettségi vizsga után technikusi végzettséget adó oktatás. 1992-re egyre nagyobb lett az igény a levelező rendszerű oktatás beindítására. Ez év szeptemberében meg is kezdődött a felkészítés az érettségi vizsgára: hetente két alkalommal, délutánonként van tanítás a levelező tagozaton.
Közben tovább bővült a szakképzésben oktatott szakmák száma is: a 90-es évek közepén már 18 szakmát oktattak. Ez kifejeződött az iskola nevében is, amely 1994 októberében Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetre módosult.
A Kollégium rövid története
1897. szeptember 1-jén 50 fővel nyitotta meg kapuját Kalocsán a kollégiumunk egyik jogelőd intézménye, a Tanítók Háza. Alapítását 1894-ben Berauer József tanítóképző intézeti tanár javasolta : „Építsünk ezredéves fennállásunk emlékére házat -Tanítók Házát- melyben a tanítók gimnáziumba és tanítóképző intézetbe járó gyermekei egyenlőre mérsékelt díjazásért,idővel pedig teljes ingyenes ellátásban részesülnének.”Az épület számára a telket Császka György érsek úr biztosította, az építést és a működtetést pedig dr. Mayer Béla püspök úr támogatta anyagilag. 1949-50-ben került sor az államosítására, 1951-től a kollégium Állami Középiskolai Fiúdiákotthon elnevezéssel működött. A diákotthon igazgatásával 1951. szeptember 1-jén dr. Szvétek Sándort bízták meg, aki 35 éven át, egészen nyugdíjazásáig vezette az intézményt. Az intézmény 1959-ben nyerte el a kollégiumi címet, és 1995-ig hivatalosan Hunyadi János Középiskolai Fiúkollégiumként – a köztudatban „Szvétek Hotelként” – biztosította közel 100 diák kollégiumi ellátását.
A kollégiumunk másik jogelőd intézménye az 1860-ban a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanénék által alapított Nőnevelő Intézet, melyben az államosítást követően 1951-től Hámán Kató Középiskolai Leánykollégiumként, majd 1991 és 1995 között Zrínyi Ilona Leánykollégiumként 170 lánynak adott otthont. 1967-től 24 éven át dr. Csanádi Lajosné igazgatónő irányította az intézmény életét.
A kollégiumunknak van egy harmadik jogelőd intézménye is: ez szintén az 1860-ban alapított Nőnevelő Intézet épületében alakult meg a Dózsa György Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola Diákotthonaként 1949-ben, majd 1963-ban kapta meg a kollégium címet. A hetvenes évek végéig a kollégium az iskolával együtt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium felügyelete alá tartozott. Megalakulása óta a leghosszabb időn át – 1985 és 1995 között – Martin János vezette a kollégiumot.
1995-ben a csökkenő tanulói létszám miatt Kalocsa Város Önkormányzata összevonta a három kollégiumot, amely Hunyadi János Középiskolai Kollégiumként működött tovább, ennek igazgatását Farkas László vette át (1987-től irányította a Hunyadi Kollégiumot).
A város képviselő testületének döntése alapján 2003. augusztus 1-i hatállyal a Dózsa György Szakközépiskolát és a Műszaki Szakközépiskolát és Szakmunkásképző Intézetet összevonták. Az intézmény új neve és teljes körű jogutódja a Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola. 2007. augusztus 1-jén újabb összevonás történt, az iskolánk új neve Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium.
Iskolánk jelene
Az érettségivel záruló szakközépiskolai képzési kínálatunk nagyon változatos. A közismereti tárgyak mellett szakmacsoportos alapozó ismereteket is oktatunk.
Az informatika szakmacsoportos osztályokban a tananyag az ECDL 7 moduljára épül. Tanítunk IT alapismereteket, operációs rendszereket, szövegszerkesztést, táblázatkezelést, prezentációkészítést adatbázis-kezelést és kommunikációt. A képzésben szerepelnek még a számítógép-programozás, illetve a műszaki ábrázolás tantárgyak is, az előbbi keretein belül alapszintű programozói ismereteket (C# programnyelven), utóbbin belül pedig műszaki rajzok, tervek számítógéppel történő megvalósítását (Solid Edge-vel) oktatjuk.
A gépészet szakmacsoportban a diákok a 9-10. évfolyamon heti 7 órában tanulnak informatika, műszaki ábrázolás és anyagismeret tantárgyakat, a 11-12. évfolyamon heti 8 órában mechanikával, gépelemekkel, elektrotechnikával és alkalmazott számítástechnikával foglalkoznak.
Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban a 9-10. évfolyamon heti 7 órában elektrotechnikát, anyagismeretet, villamos méréseket és informatikát, a 11-12. évfolyamon heti 8 órában az elektronika alapjait, elektronikai gyakorlatot és elektronikai méréseket tanítunk.
A közgazdaság szakmacsoportban a 9-10. évfolyamon gazdasági környezetünket, információkezelést (gépírást), viselkedéskultúrát és kommunikációt oktatunk, majd a 11-12. osztályban elméleti és üzleti gazdaságtant. Az üzleti gazdaságtan gyakorlat tanítása csoportbontásban történik. A számítógép használatát az informatikai foglalkozásokon emelt óraszámban sajátíthatják el a képzésben résztvevő tanulók.
Rendkívül népszerű a belügyi rendészeti pályára előkészítő képzésünk.
A felvett tanulók első évtől kezdve testnevelési óra keretében az önvédelem fogásait is elsajátítják, majd a 11. évfolyamon kezdik el a belügyi rendészeti ismeretek tanulását. Az előkészítő szakmai képzést sikeresen záró tanulók jogosulttá válnak arra, hogy személy- és vagyonőr szakmai vizsgára jelentkezzenek. A szakmai tárgyak oktatását rendőrtiszt végzi. Az emelt óraszámú informatikaképzés számítógép-kezelői képesítés megszerzését teszi lehetővé. Aki a rendőr vagy a határőr hivatást választja, az tanulmányait a rendészeti szakközépiskolában vagy a rendőrtiszti főiskolán folytathatja.
A mezőgazdaság szakmacsoportban a mezőgazdaság alapjaival és annak gyakorlatával ismerkednek meg a tanulóink, amely magában foglalja a növénytermesztést, az állattenyésztést, a kertészetet, a gépészetet és a gazdálkodási ismereteket is.
Az iskolánk gondol azokra a diákjaira is, akik az érettségi után nem, vagy csak később akarnak a felsőoktatásban részt venni. Számukra érettségire épülő szakképzéseket indítunk, melyek elvégzése után szakmát (felsőfokú vagy középfokú technikusi végzettséget) szerezhetnek a tanulók. Ezek után még van lehetőség a továbbtanulásra a felsőoktatásban, sőt a megszerzett végzettség a felvételin még többletpontot is ér! Az érettségizettek számára ajánlott képzésünk: autószerelő, elektrotechnikai technikus, informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető, gépgyártás-technológiai technikus és banki szakügyintéző.
Ezen lehetőségek közül most két képzést emelünk ki. Az egyik az informatikai hálózattelepítő- és üzemeltető. Ez egy kétéves gyakorlatorientált képzés, amely során a tanulók részletesen megismerkednek a számítógép részeivel, a hálózati eszközökkel, ezen eszközök működtetésével, a hálózatok fajtáival. Megtanulják azt, hogyan kell a különböző hálózatokat kialakítani és megfelelően működtetni. Tanulmányaikat a második év végén záróvizsgával fejezhetik be.
A másik lehetőség a banki szakügyintéző akkreditált felsőfokú szakképesítést adó, államilag támogatott képzési forma, melyet az iskola a Tomori Pál Főiskolával való együttműködés keretében végez. A banki szakügyintéző alapvető feladatához tartozik a banki hálózat egyes egységeinél az ügyintézők munkájának szervezése és irányítása, az ügyfelekkel való kommunikáció, a banküzemben adódó feladatok önálló végrehajtása. Munkája során jogszabályokat alkalmaz, banki információt, adatot gyűjt, nyilvántart és szolgáltat, szabályozási előkészítői és elemzési feladatokat végez. A gyakorlati képzés az iskola tanirodájában, valamint a térség vállalkozásaival, biztosító társaságaival, pénzügyi intézményeivel, önkormányzataival való együttműködés keretében valósul meg.
Az idén újdonságként előrehozott szakképzést is indítunk festő, mázoló és tapétázó, valamint női szabó szakmákban. Ebben az osztályban már 9. évfolyamon elkezdődik a szakmai ismeretek elsajátítása.
Bőséges a hagyományos szakiskolai képzési kínálatunk is. Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő, szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, bútorasztalos, kőműves, pék, pék-cukrász, tartósítóipari-termékgyártó, karosszérialakatos, fodrász, villanyszerelő és panziós, falusi vendéglátó szakmákat tanítunk. A szakmai ismeretek elsajátítása a 11. évfolyamon kezdődik. Tanulóink a képzés sikeres befejezésekor szakmunkás-bizonyítványt kapnak.
Azon tanulók számára, akik betöltötték a 15. életévüket és sikeresen befejezték a 7. osztályt, 10 hónapos felzárkóztató oktatást kínálunk a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz.
A szakiskolai képzési forma nem biztosít érettségit, ezáltal felsőfokú továbbtanulási lehetőséget sem. Ugyanakkor a szakma elsajátítása után az intézmény keretein belül (a Felnőttek Szakközépiskolájában nappali vagy levelező tagozaton) az érettségi is megszerezhető, majd utána felsőfokú tanulmányokra is lehet jelentkezni.
A 2006/2007-es tanévtől részt veszünk a Szakiskolai Fejlesztési Program II-ben. A Program célja, hogy a szakiskola képes legyen rugalmasan reagálni mind a gazdasági élet (a munkaerő-piac szereplői), mind a szakképzésben tevékenykedők igényeire, alkalmazkodni tudjon a demográfiai változásokhoz és a szakképzést érintő regionális sajátosságokhoz.
A Programban zajló fejlesztések a szakiskola tevékenységének teljes körére kiterjednek, de a képzéshez kapcsolódóan elsődlegesen az alábbi területekre irányulnak:
- hátrányos helyzetűek reintegrációja szakképzést előkészítő osztályban
- közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása
- szakképzési évfolyamokon módszertani fejlesztés
- szakiskolai mérés-értékelés
- szakiskolai önfejlesztés
- szakiskolai minőségfejlesztés
A program lehetővé tette a szakiskolában tanító pedagógusok sokirányú továbbképzését, módszertani megújulását. Segítségével lehetőség nyílt pedagógiai munkát segítő és a szakképzés fejlesztését szolgáló eszközök beszerzésére.
A program keretében két szakiskolai osztályban folyik a projektalapú oktatás.
A Szakiskolai Fejlesztési Program II-ben minőségfejlesztési rendszert működtetünk.
A feladatok végrehajtásához lehetőségünk volt szakértői támogatást igénybe venni.
A minőségfejlesztéssel kapcsolatos mutatók objektív képet adnak arról, hogy mennyire megfelelő és hatékony az intézmény működése az európai uniós környezetben is, és ezen eredmények alapján lehetővé válik az összehasonlítás.
A minőségfejlesztés mellett kiemelkedő alkotóeleme a programnak a mérés-értékelés is. A mérés csoport egyik kiemelt feladata az item-alapú feladatbank létrehozása.
A terv szerint 2011-ig szóló program pénzhiány miatt idő előtt befejeződik. Ennek eredményeit azonban a későbbiekben is hasznosítjuk.
Iskolánkban a gyakorlati képzés iskolai tanműhelyben és vállalati, egyedi képzőhelyeken történik. Intézetünk tanműhelye 1964 óta működik. Intézményünk a Dél-Bács-Kiskun Megyei Szakképzési Fejlesztési Konzorcium partnerintézménye. Az iskolai gyakorlati képzésben rendelkezésünkre áll fémipari, faipari, könnyűipari, fodrász, porcelánfestő és elektronikai tanműhely, CNC megmunkáló, mechanikai, elektronikai, automatika-mérőlabor, taniroda, valamint gépíróterem.
A tanműhelyi gyakorlati képzésünket több olyan szakember segíti, akik a mindennapokban részt vesznek a termelésben, illetve a bankok világában.
A gyakorlati szakképzés fejlesztése érdekében hosszas előkészítő munkát követően 13 intézményfenntartó 2008 végén létrehozta a Bács-Szakma Szakképzés-fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zártkörű Részvénytársaságot, a Bács-Szakma Zrt.-t. A Zrt. működteti a Dél-Bács-Kiskun megyei Területi Integrált Szakképző Központot /TISZK/, melynek az intézményfenntartók 20 szakképző intézménye – így iskolánk is – tagja.
A TISZK célja a térség szakképzésének összehangolt fejlesztése.
A Bács-Szakma zRt. sikeresen pályázott európai uniós pénzeszközökre. Ennek révén lehetővé vált a szakmai fejlesztő munka végrehajtása mind a szakmai elmélet, mind pedig a gyakorlat terén. A TISZK tagintézményeiben nagyarányú eszközfejlesztésekre is sor került.
Az utóbbi évtizedben sikerült csúcstechnológiát képviselő eszközöket beszereznünk.
Így rendelkezésünkre áll:
- E900 függőleges CNC megmunkáló központ
- S280 CNC eszterga
- RV-6SD típusú Mitsubishi ipari robot
- asztalos CNC marógép
- FESTO és SIEMENS ipari automatika PLC vezérlésű eszközrendszer
Fontosnak tartjuk, hogy a tanulóinknak biztos alapot teremtsünk leendő szakmájuk elsajátításához.
A gépészet, az elektrotechnika-elektronika és az informatika szakmacsoportokban kiemelten kezeljük a fizika tantárgy oktatását, míg a közgazdaság és a belügyi rendészeti pályára előkészítő képzésben megteremtettük annak lehetőségét, hogy minden tanuló elsajátítsa a tízujjas vakírást és kommunikációs gyakorlaton vegyen részt. A kor követelményeinek megfelelően minden szakmacsoportban bevezettük az informatika tantárgy oktatását, az érettségiző diákjaink nagy számban választják ezt vizsgatantárgyként is. Jeles érettségi eredmény elérése esetén ECDL bizonyítvány kiállítását kérhetik másik vizsga nélkül.
Hozzásegítjük az érettségiző diákjainkat ahhoz, hogy felkészüljenek az emelt szintű érettségire. A kötelező érettségi tantárgyakból – és igény szerint másból is – többletórákat biztosítunk a követelmények sikeres teljesítéséhez.
A szakiskolai képzésben részt vevő tanulóink 9-10. osztályban megtanulják a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, valamint a prezentációkészítés fortélyait. Tananyagunk az ECDL azonos nevű moduljaira épül. Az alapképzés utáni tanulmányok során is jelen van az informatika. Itt elsősorban a korábban megszerzett tudás gyakorlatban történő helyes alkalmazása a cél, azaz azt sajátíthatják el a tanulók, hogyan lehet a tanult szakmában felhasználni a számítógépes ismereteket.
Az intézmény valamennyi diákjának lehetőséget biztosítunk Cisco hálózati tanfolyam elvégzésére is, ugyanis iskolánk lokális Cisco akadémiaként működik. Jelenleg egy tanfolyam elvégzésére van lehetőség: IT Essentials (számítógép-szerelő), de a közeljövőben tervezzük a CCNA Discovery tanfolyam indítását is, amely hálózatszerelői végzettséget ad. A Cisco Hálózati Akadémia által kínált tanfolyam az egyik legfrissebb és legkorszerűbb, kb. 300 órás gyakorlatorientált képzés. Elsősorban a középiskolások számára fejlesztették ki a tananyagot, a gimnáziumokban és a szakképzésben tanuló diákok korosztályi sajátosságaihoz, tanulási szokásaihoz igazodva.
Az iskolánkban egy idegen nyelv tanulása kötelező, ez az angol vagy a német lehet. A sokoldalú felkészülést nyelvi tantermeink szolgálják, ahol csoportbontásban és emelt óraszámban folyik az oktatás.
A diákélet színesebbé tételét szolgálja és a nyelvtanulást segíti az is, hogy partneriskolai kapcsolatot építettünk ki német, francia, olasz spanyol, portugál, holland iskolákkal.
Iskolánk 1996 óta ápol partnerkapcsolatot a németországi Sonthofen városában lévő Állami Felsőfokú Szakiskolával. A német diákok ősszel, a magyar diákok tavasszal utaznak és hat napot töltenek vendégként a családoknál. Ez alatt a hat nap alatt színes programok várják a diákokat és az őket kísérő tanárokat. Kirándulásokon vesznek részt, megismerik a bajor, illetve a magyar táj szépségét, ízeit, betekintést nyernek a nép kultúrájába is és nem utolsósorban barátságok szövődnek. A kapcsolat célja magyar részről természetesen a német nyelv elsajátítása, de a német diákok is előszeretettel tanulják meg a „Répa, retek, mogyoró…” című mondókát, ezzel is fokozva a jó hangulatot a kirándulásokon.
Míg a diákok szabadidejükben belekóstolnak a magyar szórakozási, illetve sportolási lehetőségekbe, addig a német kísérő tanárok is eltöltenek egy-egy jó hangulatú estét magyar kollegáik társaságában, és ezután kellemes élményekkel feltöltődve térnek vissza hazájukba.
Az angol nyelv gyakorlása céljából bekapcsolódtunk az Európai Unió Socrates / Comeneus I. akció iskolai együttműködési programjaiba, ahol nemzetközi partnerekkel különböző projekteken dolgoznak a tanulóink.
Nagy öröm számunkra, hogy tanulóink rendszeres résztvevői a megyei és országos tanulmányi versenyeknek, ahol számos kiváló eredményt értek el.
Az Országos Rendészeti Tanulmányi Verseny egyéni és csapatversenyében egyaránt jegyzik a diákjainkat.
A szakiskolások számára kiírt országos versenyen matematikából és fizikából az elmúlt években több figyelemre méltó eredmény született, a dobogó legfelső fokára is felállhattunk. Tanulóink az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken bizonyítják, hogy a szakmai ismereteket is magas szinten sajátítják el.
Sportversenyeken is sikeresen szerepelnek a diákjaink.
Nagyon sokan kiemelkedő eredményt értek el atlétikában megyei szinten, de volt a korcsoportjában Európa-bajnok karatékánk is. Légfegyveres lövészeink minden versenyükön az élvonalban végeznek. A 2009. évi Diákolimpiáról egy egyéni második helyezéssel és a csapatverseny III. helyezésével tértünk haza.
Az iskola fontos szerepet szán a tanórán kívüli oktatásnak, nevelésnek. Ennek egyik színtere a könyvtár, amely a kölcsönzésen kívül helyet ad különféle kulturális eseményeknek is. Az elmúlt időszakban több mint száz rendezvény zajlott a könyvtár falai között.
Az iskolagalériában festő-, szobrász- és keramikus művészek munkáiban gyönyörködhetünk.
Minden évben megünnepeljük a költészet napját, felidézve a magyar és a világirodalom gyöngyszemeit. Ezeknek a rendezvényeknek rendszeres résztvevője Gróf József költő. A költő Ostoba tél című verseskötetének ünnepélyes bemutatójára iskolánk könyvtárában került sor, és nagy öröm számunkra az is, hogy a kötet megjelenésénél intézményünk bábáskodhatott.
Rendszeresen ismeretterjesztő előadások színesítik a szürke hétköznapokat.
„A tanár másik arca” rendezvénysorozatban megismerhetjük a tanár „civil” arcát.
„A diák másik arcá”-ban olyan tanulók mutatkoznak be, akik sokoldalúak, sok mindenben részt vesznek, versenyeredményekkel büszkélkedhetnek vagy szokatlan hobbit űznek. Új oldalukról láthatják a diákok a tanulókat, a diákok egymást és a tanárok a diákokat is.
Az adventi gyertyagyújtás az iskolai rendezvények fénypontjának számít. Ennek a rendezvénysorozatnak a záróeseménye Leányfalusi Vilmos karnagy, orgonaművész hangversenye a főszékesegyházban.
Bensőséges műsorral készülünk a karácsonyra, és minden évben sok szeretettel várjuk a nyugdíjasainkat a találkozóra.
Meghitt hangulatú rendezvényünk a szalagavató és a ballagás.
Hagyomány intézményünkben a Nyílt napok megrendezése. Ennek keretében versenyekkel várjuk az általános és középiskolás diákokat. Ezen a napon a bemutató órák és szakmai kiállítások mellett helytörténeti vetélkedő is színesíti iskolánk életét.
A gólyabálon mindig forró a hangulat, a kilencedikesek vicces vetélkedőn versengenek az első helyezésért.
A város kulturális életébe aktívan bekapcsolódik az iskola, ünnepségek, versenyek, kiállítások, bemutatók szereplői és nézői között is ott vannak mindig a dózsások.
Rendszeresen látogatnak el tanulócsoportok szegedi, kecskeméti és főleg budapesti színházi előadásokra.
Az osztályok – igény esetén – évente tanulmányi osztálykirándulásokon vesznek részt.
Az utóbbi két évben több mint 300 tanulónak biztosítottunk színvonalas programot pályázati támogatással ingyenes osztálykirándulás keretében.
a Dózsa Tantestülete